- Te meg k-ki a szar vagy?! És u-ugye n-nem!? - kezdtem el dadogni, remélem nem az történt amire gondolok, és mi van ha igen??
- Micsoda?? - fordult felém és ekkor megpillantottam teljes arcát
- Justin Bieber??
Vikyszemszöge:
- Jah, miért Cica kit vártál? - mosolygott pimaszul
- Hát, Ööö... Elkell tűnnöm - mondtam és nekiálltam összeszedni a cuccaim. Mi van ha megcsaltam?! Basszus, ilyet nem tehettem Austinnal, undorító vagyok, ezt hogy sikerült összehoznom?! Hol van Austin?? Biztos aggódik, vagy nem. De akkor is ajj.. Miért nem emlékszem semmire?!
- Bieber!! - szóltam a srácnak aki nekem háttal ült
- Ha?? - nézett rám furán, vagy én nem is tudom hogy
- Hol van Austin?? - kérdeztem félve
- Az a kistakonygép?! Hannahval van valahol - köpte ki a szavakat
- Mi az hogy takony gép?! A pasimról beszélsz már ne is haragudj, és mi az hogy Hannahval van?! - lettem egy kicsit ideges
- Nem
- Mi nem??
- Már nem a pasid, Te már az enyém vagy - mosolygott ördögien - cseréltünk
- Mi az hogy cseréltetek?? És én senki tulajdona sem vagyok!!
- Csajt cseréltünk - mondta
- Mi?!
- Én odaadtam neki Han-t Te meg most már az enyém vagy, mit nem lehet ezen felfogni?! - emelte fel a hangját, kicsit megijedtem, mert már volt dolgom ilyen emberrel
- Düh kezelési problémáid vannak tudsz róla??
- Nah látod?! Melléd kell valaki, mert ha én most nem lennék az éjszaka folyamán rég kinyírtak volna - mosolygott újra, és belehúzott az ölébe
- Engedj el!! - emeltem fel a hangom mert megmozdulni sem tudtam, majd alaposan körül néztem a szobában valami tárgy után kutatva mire megakadt a szemem egy bizonyos dolgon - Az ott e-egy h-használt koton?! - akadtam ki és a szavakat alig bírtam kinyögni
- Jah, jó vagy az ágyba Kislány - mosolygott féloldalasan - szétszetted a hátam
- Na, jól van ennyi elég volt - futottam volna ki az ajtón, de egy két méteres gorillába ütköztem
- Nem mész addig innen sehova míg én meg nem engedtem!! - fogta meg erősen a karomat
- Auu!! Engedj el!! - kiabáltam majd lekevertem neki mint tegnap Sztellának, és elsuhantam az őr mellet vagy mi volt az.
Addig futottam míg biztonságba nem éreztem magam. Majd hazamentem, bezárkóztam. És egy jó forró fürdőt vettem, és gondolkoztam hogy hogy fogom ezt beadagolni Austinnak. Hát nehéz dió lesz. Lehet elkéne költöznöm, biztos tudja hogy hol lakok. Vagy mi van ha felbérel valami bérgyilkost hogy csináljon ki?? Vagy Austinnak esne baja? É-én nem tudnám megbocsájtani magamnak soha, hogy tudtam ilyen helyzetbe kerülni?? Mindig is jó kislány voltam, soha egyetlen panasz sem volt rám, na jó ez egy kicsit túlzás, de akkor is. Ahjj.. Nem tudom mi legyen, lehet el kéne menni a rendőrségre, vagy haza költöznöm, vagy szakítani Austinnal és elmenni azzal a vad barommal. Vagy... Kinyírni magam. Igen, ez biztos a legjobb ötlet Viky, vess véget az életednek, gratulálok ennél frappánsabb ötlet nekem se jutott volna eszembe, fuss el a gondok elől, végül is, légy önző állat mint mindenki mást oszt cső!! - míg így veszekedtem magammal kihűlt a vízem, és csengettek is.
- Pillanat és megyek!! - kiabáltam
Majd kikászálódtam a vízből és megtörülköztem és gyorsan felöltöztem, és készültem a legrosszabbra majd kinyitottam az ajtót.
- Viky - nézett rám szomorúan Austin - ne haragudj - kezdett majdnem sírni és letérdelt elém - kérlek, nem tudtam nem voltam magamnál, nem tudom mi volt velem, de..de.. én.. - kezdett volna bele de én elfordultam tőle
- Shh.. Ne haragudj - kezdtem el sírni - én...
- Megcsaltalak... - mondtuk ki szinte egyszerre. Austinnak nagyra nyíltak a szemei, gondolom ő nem számított erre, de engem már Bieber felkészített
- Tudom, és nem haragszom - próbáltam mosolyogni de nem ment - remélem Te is megtudsz nekem bocsájtani - hajtottam le a fejemet
- Ez hogy történhetett?? - emelte fel a fejemet az államnál fogva
- N-nem tudom.. - mondtam s ekkor csengettek - k-kinyissam?? - néztem félve Austin szemébe
- Persze itt vagyok nem eshet semmi bajod - lehelt lágy csókot ajkaimra majd az ajtóhoz indultam, s azzal a nagy gorillával találtam szembe magam...
- Justin Bieber-től vagy személyesen a lakosztályán egyedül bocsánatot kér, vagy feljelentést tesz maga ellen
- Mi van?? - néztem rá furán mert hát, nem tehet feljelentést. Végül is mégis csak ő tartott fogságban...
- Jól hallottad Kislány!! Készülj össze a randira, fél órát kapsz! És időben ott legyél a szállodánál, mert mondom ha nem feljelentést teszünk - mosolygott gúnyosan és kilépett az ajtón, amit tárva nyitva hagyott...
- Most mi legyen? - suttogtam szomorúan Austinnak
- Ne aggódj Megoldjuk!!
Justin szemszöge:
Lehet hogy nem így kellett volna megoldanom, de hát éles helyzetekben ez is megtörténhet. Nagyon megszerettem az éjjel, ilyen hiperaktív, és aranyos csajjal még nem találkoztam, igaz full részeg volt de akkor is. Nem feküdtünk le, azt sem tudom kié a koton, de mi 4 órakor már itthon voltunk. Austint rühellem, de nem tudom miért, én ajánlottam fel neki Hannát Majáért ő meg elfogadta. - gondolkoztam magamban
5:30-kor küldtem el Vikyért az egyik emberem, és most 5:43 van. Remélem eljön, mert sok mindent szándékozom neki mondani. Ja, és még az éjjel az is kiderült hogy hihetetlenül jó hangja van, így velem fog majd az elkövetkezendő turnémon koncertezni. De végül is ez tök jó hogy így magamban kitaláltam.. De majd mi lesz ha erősen ellenkezni fog?! Áh, nem belém fog szeretni ebben az egyben biztos vagyok, vagy nem?! - gondolat menetemet a csengő zavarta meg...
- Jah, miért Cica kit vártál? - mosolygott pimaszul
- Hát, Ööö... Elkell tűnnöm - mondtam és nekiálltam összeszedni a cuccaim. Mi van ha megcsaltam?! Basszus, ilyet nem tehettem Austinnal, undorító vagyok, ezt hogy sikerült összehoznom?! Hol van Austin?? Biztos aggódik, vagy nem. De akkor is ajj.. Miért nem emlékszem semmire?!
- Bieber!! - szóltam a srácnak aki nekem háttal ült
- Ha?? - nézett rám furán, vagy én nem is tudom hogy
- Hol van Austin?? - kérdeztem félve
- Az a kistakonygép?! Hannahval van valahol - köpte ki a szavakat
- Mi az hogy takony gép?! A pasimról beszélsz már ne is haragudj, és mi az hogy Hannahval van?! - lettem egy kicsit ideges
- Nem
- Mi nem??
- Már nem a pasid, Te már az enyém vagy - mosolygott ördögien - cseréltünk
- Mi az hogy cseréltetek?? És én senki tulajdona sem vagyok!!
- Csajt cseréltünk - mondta
- Mi?!
- Én odaadtam neki Han-t Te meg most már az enyém vagy, mit nem lehet ezen felfogni?! - emelte fel a hangját, kicsit megijedtem, mert már volt dolgom ilyen emberrel
- Düh kezelési problémáid vannak tudsz róla??
- Nah látod?! Melléd kell valaki, mert ha én most nem lennék az éjszaka folyamán rég kinyírtak volna - mosolygott újra, és belehúzott az ölébe
- Engedj el!! - emeltem fel a hangom mert megmozdulni sem tudtam, majd alaposan körül néztem a szobában valami tárgy után kutatva mire megakadt a szemem egy bizonyos dolgon - Az ott e-egy h-használt koton?! - akadtam ki és a szavakat alig bírtam kinyögni
- Jah, jó vagy az ágyba Kislány - mosolygott féloldalasan - szétszetted a hátam
- Na, jól van ennyi elég volt - futottam volna ki az ajtón, de egy két méteres gorillába ütköztem
- Nem mész addig innen sehova míg én meg nem engedtem!! - fogta meg erősen a karomat
- Auu!! Engedj el!! - kiabáltam majd lekevertem neki mint tegnap Sztellának, és elsuhantam az őr mellet vagy mi volt az.
Addig futottam míg biztonságba nem éreztem magam. Majd hazamentem, bezárkóztam. És egy jó forró fürdőt vettem, és gondolkoztam hogy hogy fogom ezt beadagolni Austinnak. Hát nehéz dió lesz. Lehet elkéne költöznöm, biztos tudja hogy hol lakok. Vagy mi van ha felbérel valami bérgyilkost hogy csináljon ki?? Vagy Austinnak esne baja? É-én nem tudnám megbocsájtani magamnak soha, hogy tudtam ilyen helyzetbe kerülni?? Mindig is jó kislány voltam, soha egyetlen panasz sem volt rám, na jó ez egy kicsit túlzás, de akkor is. Ahjj.. Nem tudom mi legyen, lehet el kéne menni a rendőrségre, vagy haza költöznöm, vagy szakítani Austinnal és elmenni azzal a vad barommal. Vagy... Kinyírni magam. Igen, ez biztos a legjobb ötlet Viky, vess véget az életednek, gratulálok ennél frappánsabb ötlet nekem se jutott volna eszembe, fuss el a gondok elől, végül is, légy önző állat mint mindenki mást oszt cső!! - míg így veszekedtem magammal kihűlt a vízem, és csengettek is.
- Pillanat és megyek!! - kiabáltam
Majd kikászálódtam a vízből és megtörülköztem és gyorsan felöltöztem, és készültem a legrosszabbra majd kinyitottam az ajtót.
- Viky - nézett rám szomorúan Austin - ne haragudj - kezdett majdnem sírni és letérdelt elém - kérlek, nem tudtam nem voltam magamnál, nem tudom mi volt velem, de..de.. én.. - kezdett volna bele de én elfordultam tőle
- Shh.. Ne haragudj - kezdtem el sírni - én...
- Megcsaltalak... - mondtuk ki szinte egyszerre. Austinnak nagyra nyíltak a szemei, gondolom ő nem számított erre, de engem már Bieber felkészített
- Tudom, és nem haragszom - próbáltam mosolyogni de nem ment - remélem Te is megtudsz nekem bocsájtani - hajtottam le a fejemet
- Ez hogy történhetett?? - emelte fel a fejemet az államnál fogva
- N-nem tudom.. - mondtam s ekkor csengettek - k-kinyissam?? - néztem félve Austin szemébe
- Persze itt vagyok nem eshet semmi bajod - lehelt lágy csókot ajkaimra majd az ajtóhoz indultam, s azzal a nagy gorillával találtam szembe magam...
- Justin Bieber-től vagy személyesen a lakosztályán egyedül bocsánatot kér, vagy feljelentést tesz maga ellen
- Mi van?? - néztem rá furán mert hát, nem tehet feljelentést. Végül is mégis csak ő tartott fogságban...
- Jól hallottad Kislány!! Készülj össze a randira, fél órát kapsz! És időben ott legyél a szállodánál, mert mondom ha nem feljelentést teszünk - mosolygott gúnyosan és kilépett az ajtón, amit tárva nyitva hagyott...
- Most mi legyen? - suttogtam szomorúan Austinnak
- Ne aggódj Megoldjuk!!
Justin szemszöge:
Lehet hogy nem így kellett volna megoldanom, de hát éles helyzetekben ez is megtörténhet. Nagyon megszerettem az éjjel, ilyen hiperaktív, és aranyos csajjal még nem találkoztam, igaz full részeg volt de akkor is. Nem feküdtünk le, azt sem tudom kié a koton, de mi 4 órakor már itthon voltunk. Austint rühellem, de nem tudom miért, én ajánlottam fel neki Hannát Majáért ő meg elfogadta. - gondolkoztam magamban
5:30-kor küldtem el Vikyért az egyik emberem, és most 5:43 van. Remélem eljön, mert sok mindent szándékozom neki mondani. Ja, és még az éjjel az is kiderült hogy hihetetlenül jó hangja van, így velem fog majd az elkövetkezendő turnémon koncertezni. De végül is ez tök jó hogy így magamban kitaláltam.. De majd mi lesz ha erősen ellenkezni fog?! Áh, nem belém fog szeretni ebben az egyben biztos vagyok, vagy nem?! - gondolat menetemet a csengő zavarta meg...
